IX. tétel: Magyarország története a korai
újkorban
A, Miért tevődik át a függetlenségi küzdelmek színtere
a királyi Magyarországra a 17.század 2. felében?
Elemezze Zrínyi Miklós
elméleti és gyakorlati tevékenységét!
1645-ben I. Rákóczi György megkötötte a linzi békét a
Habsburgokkal. Rákóczy célja
Erdély önállóságának
megőrzése, magyarországi vallásszabadság elérése.
A svédek oldalán bekapcsolódott a 30
éves háborúba, de kénytelen volt visszavonulni.
1648-tól II. Rákóczi György uralkodott, hadjáratba fogott; a
török engedélye nélkül betört Lengyelországba.
A törökök büntetősereget küldtek
utána.
Erdély önállósága megszűnt. A magyar
érdekek védelme és a politika súlypontja átkerül a Királyi Magyarországra.
Új
fejedelmek, a törökök bábjai lettek: Barcsay
Ákos, Kemény János, Apafi Mihály
Zrínyi Miklós
politikai programja, törökellenes harcai:
- A magyarországi török hódoltság felszámolása
- A Habsburgok hatalma
csökken Németországban. Ezért Csehországban és Magyarországon akarták növelni a
befolyásukat
→ A végvárakba hazai
vitézek helyett idegen zsoldosokat helyeztek el.
- A politizálás új vezére a
költő, hadvezér és politikus Zrínyi Miklós (1620-1664) lett.
- Zrínyi gazdag katolikus főúr,
gróf, történelmünk egyik legenergikusabb alakja,
- A gyakorlat, a
tettek embere lett, a végek harcában lett politikus.
- A Szigeti veszedelem című
eposzával a nemzet erőinek összefogására lelkesítette kortársait
Hadtudományi
munkái:
- a Tábori kis tractában és a Vitéz
hadnagyban a fölkészülés gyakori feladatait fogalmazta meg.
Az önálló magyar királyság
megvalósítását II. Rákóczi György fejedelemtől remélte.
- Erdély bukásával a magyar függetlenségi
törekvések bázisa veszett el. Zrínyi- Újvár feladata: a török megállítása.
- I. Lipót (1657-1705) Zrínyi
Miklós grófot nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának.
A
török hadsereget legföljebb egész Európa összefogása állíthatta volna meg.
-
Téli hadjárat (1663-1664): a törökellenes nemzeti összefogás: német birodalmi
fejedelmek csapatai, francia önkéntesek,
a Habsburgok spanyol
rokonsága és a pápa pénzzel támogatta a vállalkozást. Zrínyi saját költségén
fölszerelt sereggel
és szövetséges csapatokkal
22-25 ezer katonával támadott. Célja: kihasználni a török sereg téli szállásra
vonulását.
1664 februárjában felégette a 6 km
hosszú eszéki hidat, a török utánpótlás kulcsát, ezzel akarta megteremteni Kanizsa
ostromának feltételeit.
Kanizsát nem sikerült visszafoglalni. Zrínyiben Bécs politikai ellenfelet
látott, fővezéri kinevezését
Lipót januárban visszavonta.
1664-ben újabb török támadás Rajmondo Montecuccoli fővezér vezetésével.
Az ütközet váratlan sikerrel
végződött, Szentgotthárdnál 1664. augusztus 1-jén a szövetségesek óriási
győzelmet arattak
a török főseregen.
- A császári udvar azonban békét
kötött a törökökkel → vasvári béke, mely a törökök
minden hódítását a szultán kezén hagyta!
Zrínyi jelmondata: “Sors bona, nihil aliud!” →
Jó sors, jó szerencse, semmi más.
Zrínyi
élete:
1620-ban született, Csáktornyán,
Ozaly
várában.
Pázmány Péter katolikus
hittudós nevelte. A bécsi, nagyszombati jezsuita intézetekben tanult.
1645-1646 telén írja meg Szigeti veszedelem c. eposzát, melyet
dédapja, Zrínyi Miklós emlékére írt. (Ő a szigeti hős)
1646-ban tábornok,
majd 1647-ben horvát bán lesz.
1655-ben a bécsi udvar és az
egyház ellenzi nádorrá választását
1663-ban a magyarországi
haderő fővezére
1664 telén újabb hadi siker a
Dráva mentén (téli hadjárat)
1664-ben vadászat közben
szerencsétlenség éri, Csáktornya közelében életét vesztette.
1, A szabadságharc előzményei: a
társadalmi elégedetlenség
Politikai okai: a törökök kiűzése utáni helyzet
Gazdasági okai: a parasztság és a nemesség adójának állandó
növelése
Kisebb felkelése:
- 1697, hegyaljai
felkelés, jobbágyfelkelés
- 1700, főúri
összeesküvés
II. Rákóczi Ferenc Brezán várába bújdosott.
- 1703, Tiszaháti
felkelés: Esze Tamás és Kiss Albert.
Küldöttséget indít II. Rákóczi Ferenc elé.
- Brezáni
kiáltvány: célja: a nemzet összefogása a Habsburgok elleni küzdelemben.
(“nemes” és “nemtelen”: a
nemesek a parasztokkal együtt harcoltak. A “nemtelenek” nem rendelkeznek nemesi
joggal.)
- Kedvező
külpolitikai helyzet:
- 1701-1714, spanyol örökösödési
háború
- 1700-1721,
északi háború
“Cum Deo pro patria et libertate!” (latin) → Istennel a
hazáért és a szabadságért!
A hadsereg felépítése:
- a vezetés
a nemesség kezében volt.
- a végvári
vitézek és a hajdúk zsoldosok, parasztok és a köznemesség 1
része
Fegyvernemek: gyalogság,
lovasság, tüzérség
Kiképzés szempontjai:
- reguláris:
szervezett erő
- irreguláris:
“mezei hadak” , nem vesznek részt szervezett kiképzésben.
- harcmodoruk:
lovas támadás, portyázások
A hadsereg ellátása: Rákóczi fejedelmi és magánvagyona
-
Francia segély (XI. Lajos)
-
Bánya - és vámjövedelem
- Rézpénz
(libertás) kibocsátása
- Tárházak
létrehozása
- Textil - és
fegyver manufaktúrák
→ Az ellátás és az utánpótlás
nehézségekkel küzdött, a magyar ipar nem tudott fejlődni.
- 1703, vetési pátens: ha a jobbágy beáll a hadseregbe, ő és
családja mentesül a jobbágyi kötelezettség alól.
- 1704-re Erdély, Felvidék, a Duna-Tisza köze a kurucok kezére kerül.
-
Rákóczi célja: kapcsolat létesítése a franciákkal.
- 1704, Höchstädt: Francia vereség a
Habsburgoktól
- A kurucok célja:
kiegyezni a bécsi udvarral.
- 1705-1707: szécsényi országgyűlés, a szabadságharc
csúcspontja
- Magyarország vezérlő fejedelmévé választották Rákóczit; pénzügy,
hadügy, külügy területén teljhatalmat kapott.
24 tagú szenátust
állítottak föl, ez a tanácsadó testület, feladata: belpolitika.
- 1705, Zsibói
- szoros: kuruc vereség, Erdély elvesztése, Dunántúl elfoglalása
- 1706, Erdély visszafoglalása.
- 1707, ónodi országgyűlés: kimondták Magyarország
függetlenségét, a Habsburg ház trónfosztását, törvénybe iktatták
az általános
adóztatást. A nemzeti összefogás meglazul.
- 1708,
Trencsén: újabb kuruc vereség. Hanyatlik a
szabadságharc: katonai vereségek, anyagi összeomlás, rézpénz
elértéktelenedése.
- Számunkra kedvezően alakul a
nemzetközi katonai helyzet
- 1710, Romhány,
utolsó kuruc vereség
- Rákóczi Szatmárra
utazott, ezért Károlyi Sándorra bízta az ország ügyeit.
- 1711, elfogadják a szatmári országgyűlésen a bécsi udvar
ajánlatát: aki fölesküszik a császár hűségére,
megtarthatja birtokát,
kiváltságát.
- A majtényi
fegyverletétel: a kurucok a Majtényi síkon letették a fegyvert, Szatmárban
aláírták a békeszerződést.
- Rákóczi 1735-ben halt
meg.